2009. március 27., péntek

Az érző lényeknek a megvilágosodáson kívül nincs más célja

Lehetőségünk van arra, hogy a megszabadulás és a megvilágosodás felé haladjunk.

"Azt, hogy most lehetőségünk van arra, hogy a megszabadulás és a megvilágosodás felé haladjunk. Számos tényező – "szabadság" és "kedvező körülmény" – állt össze számunkra ahhoz, hogy ne csak egyre öregebbek legyünk, mint bárki más, hanem bölcsebbekké is váljunk. Ez egyáltalán nem egy mindennapos, magától értetődő dolog! Napjainkban nagy valószínűséggel a Föld lakosságának 85 százaléka él olyan körülmények között, melyek a spirituális fejlődést szinte lehetetlenné teszik. Még a gazdag, szabad és fejlett oktatási rendszerrel rendelkező országokban is, ahol pedig a lehetőségek adottak, az emberek jobbára éretlen dolgokat tartanak fontosnak. Kevesen próbálnak valami abszolút dolgot keresni; a legjobb befektetésnek általában az számít, ha valaki hatéves korától húsz évet tölt el különféle iskolákban és egyetemeken. Sajnos azonban ez nem garantálja a boldogságot, és a síron túl még csak az sem segít, ha a rákövetkező harminc-negyven évben több pénzt keresünk. Csupán a legértelmesebb emberek elenyésző hányada talál rá a legerősebb és egyedüli tartós beteljesedésre, ami már kezdet nélküli idők óta jelen van minden lényben: a tudat megtapasztalására. Ha tudatosan használjuk ezeket a feltételeket, hogy olyan értékekre leljünk, melyek értelmet adnak az öregség, a betegség, a halál és az újraszületés során, akkor életünk értékessé válik."

Láma Ole Nydahl

A Nagy Pecsét

Forrás:

http://mek.oszk.hu/05700/05753/html/index.htm

Samar Rinpocse: A megvilágosodás bennünk van

A Kagyü-tanításokat Marpa alapozta meg, aki egy nagyszerű megvilágosodott lény volt, Milarepának, Tibet leghíresebb jógijának guruja. A beavatás, melyet manapság adnak, Marpa Guru Jóga beavatása. Ez a beavatás főleg a bennünk lévő megvilágosodás magjának megértését szolgálja. Ha megkapjuk a Marpa-féle beavatást, minden gyakorlás sikeres lesz, és minden akadály gyengül. Ez az áldás a nagy Marpa kívánságának erejéből fakad. Amikor a megvilágosodott Bódhiszattvák tesznek kívánságokat, azok meg is valósulnak. Így működik az áldás.

A megvilágosodás bennünk van, nem kaphatjuk meg a Buddhától csak úgy. A megvilágosodás bennünk van, mert az illúzió bennünk van, a szamszára és a tudat minden problémája bennük van. Ha az illúzió a negatív érzelmek, a szamszára - vagy bárminek nevezhetjük - a tudatunk része, akkor a megvilágosodás is a tudatunk része. Amikor az összes probléma leülepszik, az a megvilágosodás. Tehát a megvilágosodás a tudatunkban van. A Dharma módszereket jelent - hogyan lehet megvilágosodni -, mindazokat a módszereket, amelyeket gyakorlunk. Amikor készen vagyunk a gyakorlással, az eredmény a megvilágosodás. Mielőtt elkezdünk Dharmát gyakorolni, tudnunk kell, hogy az mennyire fontos.
Életünk tartamának idejét a fizikai test létezésének ideje határozza meg, nem a tudat létezésének ideje.
A tudat folytatódik. Bármi jó vagy rossz történik az életünkben, az a múltbéli karma eredménye. Ezért van nekünk embereknek és ebben a világegyetemben létező minden lénynek ugyanolyan kollektív karmánk. Ugyanaz a világunk, ugyanolyan típusú a természetünk, hasonló formánk van, s ezért tudunk kommunikálni egymással. Ez a kollektív karma eredménye. Az egyéni karmák különbözőek. Néhány ember szerencsésebb, mások kevésbé. Ez az egyéni különbség a saját karmánktól függ. Valójában az egész világegyetem - a formánkat is beleértve - tudatunk egyfajta illúziója, és a karmánk eredményeként jött létre.

A karma is tudat, de amikor már egyszer létrejött, szilárdan ott is marad addig, amíg az okot meg nem szüntetjük. Amikor az ok megszűnik, az eredmény - mint egy álom - eltűnik, és erről az illúzióról egy másikra váltunk egy másik okból eredően. Ilyen az ok és okozat. Senki nem tudja, milyen a karmája, miből jött létre, s mi lesz a következménye. Mivel a karmát saját negatív érzelmeink halmozták és építették fel, láthatatlan és nincs anyagi teste. Az eredmény azonban látható, mert illúzióként nyilvánul meg. Mivel a zavaró érzelmek tudatunk részei, a karma is tudatunk része, s az eredmény, az illúzió is tudatunk része. E három aspektusból csak egy látható, de azt már nem változtathatjuk meg. Bármilyen karmát halmoztunk is föl, az határtalan, hisz a múltbéli zavaró érzelmek is határtalanok. Tehát nem szabadkozhatunk, hogy mi semmi rosszat nem tettünk, mert amíg a tudatunk a szamszárán belül van, összezavarnak minket a negatív érzelmek, és a múltban felhalmozott karmának nincs határa.

Az összes karma közül a legerősebb, a megérésre kész karma adja az eredményt. A jövő soha nem biztos, nem tudjuk, milyen lesz a következő karmánk. Ha a Dharma gyakorlását ezzel a megértéssel kezdjük, nagyon erős lesz az elkötelezettségünk, és folytatni fogjuk a gyakorlást. Azok az emberek, akik már találkoztak a Dharmával, és megértik Buddhát, rendelkeznek azzal, amit mi értékes emberi életnek nevezünk. Miért értékes? Mert találtunk a tudatunkban egy megoldást. Ez nagy érték, s ezáltal értelmet nyer az életünk, mely mindenképp mulandó. Pillanatról pillanatra öregszünk, s olyan megoldás nélkül, mint amilyen a megvilágosodás, nincs értelme az életnek. Persze jó lenne kényelmesen leélni az életünket, problémák, erőfeszítések nélkül - hiszen mindenki ezt szeretné -, de hogy ez mennyire sikerül, teljesen bizonytalan. Ám ha úgy éljük az életünket, hogy alkalmazzuk azokat a módszereket, melyek kivezetnek minket a szamszára csapdájából, akkor minden pillanat jelentőséggel telivé válik. Ezt megértve megerősödik szándékunk, ez azonban csak az első lépés. A második: a Dharma ismerete. Valószínű, hogy az emberek nem értik meg rögtön a Dharmát, de - ismerve a Buddha példáját - kifejlesztik majd a szándékot, és akarnak majd Dharmát tanulni.

A Dharma tanulása a második lépés. Nagyon fontos olyantól tanulni, aki ismeri a Dharmát, Hasonlóképpen, ha San Franciscóba akarunk menni, ehhez irányokra és térképre van szükségünk. Egy tapasztalt ember elmondja nekünk, hogyan kell eljutni oda, melyik a hosszabb sztráda, melyik a rövidebb, és hogy így és így kell mennünk ahhoz, hogy megtaláljuk a keresett helyet. Egy igazán jó vezető meg tudja nekünk mutatni, és meg tudja nekünk tanítani az irányokat. Ugyanígy van ez a Dharmával is. Aki ismeri a Dharmát, az a tanító. Tanulmányoznunk kell az irányokat, aztán el kell indulnunk, különben miért tanultunk? Az is fontos, hogy a megfelelő módon haladjunk. Például lehet, hogy fontos munkánk van Los Angelesben. A megfelelő időben kell odaérnünk. Attól a pillanattól kezdve, hogy elhagytuk a házat és Los Angeles felé haladunk, minden perc jelentőségteljes. Jól ismerjük az irányokat, tudatosan haladunk, el fogjuk érni a célt, megkapjuk, amit szeretnénk. Ilyennek kell lennie a Dharma gyakorlásának is.
A Dharma gyakorlásában alkalmazzuk az ún. paramitákat
. A paramita azt jelenti, hogy sikerült átjutni az óceánon és elérni a másik partot. A megfelelő viselkedés paramitája pl. azt jelenti, hogy miközben Los Angeles felé vezetünk, nem iszunk alkoholt, mert berúghatunk, és balesetet okozhatunk. Nem alszunk a kocsiban, és elkerülünk minden olyan dolgot, amely akadályozhatja utunkat. Amikor gyakorlunk, a megfelelő viselkedés paramitáját alkalmazzuk, ami azt jelenti, hogy minden erőfeszítésünkkel a megvilágosodás felé vezető út sikerén dolgozunk.

A Dharma gyakorlása korlátok nélküli és határtalan. A megvilágosodás elképzeléseken túli, de a tudatnak megvan az a képessége a Dharma gyakorlására. Röviden: a Dharmának három aspektusa van. Egy fő-, s két mellékgyakorlat. A fő gyakorlat a meditáció. A meditáció közhasználatú kifejezés, de a Buddha-tanításokban azt jelenti, hogy tudatunk minden problémáját eltávolítjuk. A szamadhi a tudat természetének megvalósítása. A szamadhi tehát olyan meditáció, ahol a fő hangsúly a tudat természetén van. Könnyű kimondani, hogy a tudat természete, de nagyon nehéz értelmezni.

A tudat természetének szemlélete a fő meditáció, és ez eltávolít minden mentális problémát. Mentális problémák alatt nem abnormális problémát értek, hanem zavaró érzelmeket és nemtudást. A nemtudás minden zavaró érzelem fő oka, ez a szemlélet minden egyes zavaró érzelemre összpontosít, és eltávolítja őket. Ilyen módon megszabadulsz tőlük.

A két mellékgyakorlatból az egyik a karmánkat tisztítja, a másik érdemeket fejlesz ki. Ez a támasz és az erő, melyek értékessé teszik az utazást. Tehát ez a két gyakorlat a legfontosabb: a módszerek és a meditáció. Így megvilágosodsz. Ez a Dharma gyakorlása.

A Dharma gyakorlásával el is kell érnünk valamit. Nem biztos, hogy jelenlegi életünkben megvilágosodunk, de haladnunk kell e felé. Ha ezt tesszük, akkor az ok szilárd lesz, fejlődni fog, s ha nem is ebben az életben, de valamely következőben elérünk oda. Ha ez elvész, egy másik karma érik be, és majdnem örökre elvész ez a lehetőség, mert múltbéli karmánk valószínűleg nem nagyon jó, máskülönben nem lennénk a szamszárában. Amennyi most bennünk a negatív érzelem, a szokás, annyi volt a múltban, s ebből semmi jó nem származhat. Így bizonyíthatjuk magunk számára logikusan, hogy a karmánk többsége nem jó, mert a negatív érzelmeink még mindig erősek. Ha egyszer elveszítjük ezt a lehetőséget, akkor újra és újra el fogjuk majd veszíteni. Ezért értékes ez az emberi élet, és nem szabad elpazarolni.
Általános probléma, hogy az emberek azt gondolják, gyorsan el kell érniük az eredményt, nem várhatnak tovább öt-hat évnél.
S aztán mi történik? Nem érhetjük el a Dharma gyakorlásának eredményét hat éven belül. Egyszerűen nem vagyunk rá képesek. Fontos, hogy valami értékeset csináljunk, de ha hat év után mégis új célt tűzöl magad elé, akkor felejtsd el a Dharmát, és válaszd az új célt.

Az érző lényeknek a megvilágosodáson kívül nincs más célja. Nem akarok senkit elbátortalanítani az élettől, de ez a legfontosabb az emberi életben. Megpróbálhatsz gazdag lenni, de akkor mi van? Tételezzük föl, lehetnél egy sikeres politikus vagy elnök, vagy valami hasonló, de akkor mi van? A probléma ugyanaz, nem? Egyszerűen nincs más cél. A Dharma a legjobb, amit követhetsz. Ezért mondom azt, hogy ha lassan haladsz is előre, a Dharmának nagyobb a jelentősége, mint bármi másnak.


Forrás: http://www.hotdog.hu/doksi/doksi.hot?d_id=58372

Linkajánló:

Négy alapgondolat

Lopön Csecsu Rinpocse tanításai alapján

Az értékes emberi test

Mulandóság

A Karma - Ok és okozat
A szamszára hátrányai

2009. március 26., csütörtök

A megvilágosodott hozzáállás kifejlesztésének jelentése



Miután menedéket vettünk,jó ha elkerüljük,hogy mindig csak magunkra gondoljunk,miközben kizárunk másokat.Ehelyett a megvilágosodott hozzáállást kell alkalmaznunk,az együttérző motivációt mindabban,amit gondolunk,mondunk és teszünk.Őszintén foglakoztat minket a lények szenvedése,és azt kívánjuk,hogy szabaduljanak meg.

A megvilágosodott hozzáállásnak nem szabad pusztán egy gondolatnak maradnia.Azzal kezdjük,hogy egy kicsit megnyílunk mások felé.Ha nyitottabbak vagyunk,akkor ez lehető teszi ,hogy többet is gondoljunk rájuk ,aztán többet osszunk meg velük,és még hasznosabbak legyünk számukra.Ez az a folyamat, amit el kell sajátítanunk,hogy minden hasznosat megosszunk másokkal.

Az összes buddhista tanítás hangsúlyozza azt a lényeges pontot,hogy ki kell fejlesztenünk a megvilágosodott hozzáállást,annak érdekében,hogy nyitotabbá váljunk.Nem számít,hogy nem vagyunk még teljesen nyitottak,vagy hogy nem vagyunk képesek mindent megtenni másokért.A dolog lényege,hogy itt és most elkezdjünk magunkon dolgozni,és kapcsolódjunk a belső képességeinkhez bármilyen szinten is álljunk jelenleg.Tegyük meg azt,amire képesek vagyunk-ez nagyon fontos.Például,amint kicsit is megnyitjuk magunkat,mindjárt rendelkezünk egy alapvető kvalitással,amit fejleszthetünk és kiteljesíthetünk.Jelenleg,a nemtudásunk eredményeként büszkeséget,mohóságot és más negatív érzelmeket tapasztalunk.Hatásuk következtében csak és kizárólag „nagy“ dolgokat akarunk csinálni.Nemsokára azonban felismerjük,hogy erre nem vagyunk képesek,és kezdjük elveszíteni önbizalmunkat.éppen ezért fontos megértenünk,hogy senki nem várja el tőlünk,hogy már most egy bizonyos szinten legyünk,inkább a tőlünk telhető legjobbat kell tennünk,a saját képességeinknek megfelelően.Ezt jelenti a megvilágosodott hozzállás kifejlesztése.

Dzsingme rinpocse

Szóbeli előadás Dagpo Kagyü Ling,Franciaország,1997.október

Forrás: Buddhizmus ma - 11. szám

Kép:16.Karmapa

Debreceni tibet kincsei kiállítás(2008)




Az album megtekinthető: itt

A menedékvétel jelentősége


Mit jelent a menedékvétel?

Azt,hogy az adott pillanattól kezdve egészen addig,míg meg nem világosodunk,a Buddhában, a dharmában és a szangában keresünk menedéket.

Miért van szükségünk a menedék e három aspektusára?

A Buddhán keresztül azokhoz a kvalitásokhoz kapcsolódunk,melyeket Shakjamuni Buddha megvalósított.

A dharma Buddha tanításait jelenti,melyek megmutatják az utat,amin keresztül elérhetőek a kavlitások.

Aztán szükségünk van olyasvalakire,aki megtanítja nekünk a dharmát,olyasvalakire aki maga is megvalósította mindezt,azaz a gyakorláson keresztül sikeresen elérte a kívánt eredményeket-egy képzett tanítóra.Tehát képzett tanítókra támaszkodunk,akik a különleges szangát alkotják,hogy megosszák velünk tudásukat és a módszereket.

Általában kétféle szangáról beszélhetünk:az általános és a különleges szangáról.Lényeges megértenünk,hogy a menedéket a különleges szangában veszünk.A szanga szó közösséget jelent.A különleges szangát olyan szellemi vezetők alkotják,akik maguk is megvalósítást értek el a Buddha által tanított dharma gyakorlásán keresztül.Talán még nem rendelkeznek egy buddha teljes megvalósításával,de szert tettek már olyan kvalitásokra,melyeket képesek másoknak átadni.Hagyományosan a különleges szanga alatt a bodhiszattvákat értjük.Másfelől az általános szanga vonatkozhat az összes olyan szellemi vezetőre,akiktől tanításokat kapunk,sőt a dharmát gyakorlók közösségét is szangának nevezzük.

Mit jelent a menedék?Védelmet.Védelmet a téves úttól,a téves elképzelésektől és a negatív tettek elkövetésétől.A védelem eme alapvető jelentéséből indulunk ki,aztán fokozatosan egyre mélyebben és átfogóbban értjük majd meg a menedék jelentését.

Dzsingme rinpocse

Szóbeli előadás Dagpo Kagyü Ling,Franciaország,1997.október

Forrás: Buddhizmus ma - 11. szám

A buddhista menedékvételről bővebben:

Tízperces:Karola Schneider

http://tizperces.googlepages.com/%C3%A9rt%C3%A9kesemberitest23

Mit jelent a menedék a mindennapi életünkben? Láma Ole Nydahl

http://www.szeretoszemek.gportal.hu/gindex.php?pg=29564034&nid=4879043

http://www.hotdog.hu/freeimage/freeimage.hot?f_id=525797

Kép:Menedékfa(kicsi)

A karma kagyü menedékfa egyaránt ábrázolja a Három Drágaságot (Buddha, tanítások, gyakorlók közössége), amiben minden buddhista menedéket vesz, és a Három Gyökeret (láma, buddhaaspektusok, védelmezők), akikben a Gyémánt Utat gyakorlók. A menedékfa kitűnő támasza az alapgyakorlatok (tib. ngöndro) első részének, a leborulásoknak, a büszkeség egyik legkiválóbb ellenszerének.

Út a bölcsességhez

Dzsingme rinpocse

Szóbeli előadás Dagpo Kagyü Ling,Franciaország,1997.október

Forrás: Buddhizmus ma - 11. szám

Léna Leonteva: Nõk a buddhizmusban
Bastian Höschler: Interjú Caty Hartunggal
Manfred Ingerfeld: Nõi megvalósítók
Szimbólumok 1. rész A csengõ – ganta
Dzsigme rinpocse: Út a bölcsességhez
Detlev Göbel: A phova gyakorlat átadási vonala 2. rész
Frischmut Imke: Az új braunschweigi központ
Kalacsakra – Idõkerék Interjú Láma Ole Nydahllal
Csecsu rinpocse
Tudomány: Az agy a tudat forrása?

Megvásárolható:

Buddhizmusma kiadványok,

Meditációs centrumokban,

Ha általánosságban beszélünk a bölcsességhez vezető útról,akkor elmondhatjuk,hogy a menedékvételből,az ima gyakorlásából,a megvilágosodott hozzáállás (szkt. bodhicsitta) kifejlesztéséből, a gurujógából és a meditációból áll.E gyakorlatok mindegyikénél lényeges,hogy fokozatosan sajátítsuk el őket,tudatunkat fokról-fokra összehangolva a gyakorlat valódi értelmével.

Gyémánt Út Buddhizmus karma kagyü vonal

Láma Ole Nydahl és felesége, Hannah 1969-ben Nepálban találkoztak a 16. Karmapával, aki felkérte őket, hogy alapítsanak meditációs központokat a nyugati világban, biztosítsák a tanítások fennmaradását és tegyék azokat hozzáférhetővé az intelligens és önállóan gondolkodó emberek számára.

Ole és Hannah

A magyar Gyémánt Út Buddhista Közösség a Láma Ole Nydahl által alapított, több mint 500 meditációs központból álló hálózat része, amelynek a 17. Karmapa, Táje Dordzse a szellemi vezetője. Ezek a központok nem hierarchikus rendszerben működő intézmények, hanem olyan barátságon alapuló helyek, ahol az emberek megtanulhatnak meditálni, megoszthatják tapasztalataikat, együtt fejlődhetnek és aktívan részt vehetnek a közösség munkájában.

Magyarország szinte minden nagyvárosában található buddhista központ, amelyekről a „meditációs központok” menüpont alatt található további információ. A hétköznap esténként vezetett meditációk nyilvánosak és ingyenesek, az újonnan érkezők számára pedig készséggel adunk magyarázatot és információt. Központjainkat többször látogatják buddhista tanítók kisebb hétvégi kurzusok keretében. Láma Ole Nydahl évente kétszer tart nyilvános előadást Budapesten, nyaranta pedig Becskén, a vidéki elvonulási központunkban vezet kurzust.

"A buddhizmus nem más, mint egészséges józan eszünkre hallgatni. Ennek legmeggyőzőbb bizonyítéka, hogy nem menekülünk az élet elől, hanem irányítjuk azt." Láma Ole Nydahl

Gyakran feltett kérdések:

Hogyan fogadják az új érdeklődőket egy buddhista központban?

A meditáció előtt minden új érdeklődőnek adunk egy rövid magyarázatot a Gyémánt Út buddhizmusról, az általunk gyakorolt meditációkról, és a központunkról. Emiatt első alkalommal mindenképp érdemes a meditáció kezdete előtt fél órával megérkezni. A félórás meditációt követően válaszolunk az esetlegesen felmerülő kérdésekre, melyet kötetlen beszélgetés is követhet. A meditáció utáni napi programok központonként eltérőek lehetnek, ezért érdemes előre tájékozódni a részletes programokról.

Miért meditálnak a buddhisták?

Mindannyian boldogok szeretnénk lenni. Tudjuk, hogy vannak kellemes dolgok az életben, a tartós boldogság azonban csak a tudat megismeréséből fakadhat. A legtöbb meditáció a tudat lenyugtatását célozza meg, de a Gyémánt Úton a tudat kvalitásainak felismerése a cél. Ezáltal képesek leszünk választani, hogy az élet komédiáiban vagy tragédiáiban akarunk-e részt venni – így hatékonyabban tudjuk kezelni a különféle helyzeteket, mi magunk boldogabbak leszünk, és közben mások számára is hasznosabbá válunk.

A buddhisták mind vegetáriánusok és cölibátusban élő pacifisták?
Nem. Ugyan szép számmal vannak szerzetesek, akikre illik a fenti leírás, azonban a legtöbb buddhista világi ember, akik élvezik az élet örömeit. Mi is egy világi szervezet vagyunk, amelynek célja Buddha tanításainak integrálása a mindennapokba. Az emberek partnerkapcsolatban élnek, élvezik a finom ételeket, és ha kell, nem hezitálnak megvédeni a körülöttük lévő embereket, szükség esetén akár erélyesen is.

Kell-e fizetni a közös meditációkon való részvételért?
A meditáció ingyenes és bárki részt vehet rajta. A közösség tagjainak önkéntes felajánlásai és munkája biztosítja a központok fenntartását.

A buddhizmus arról szól, hogy megtanulunk pozitívan gondolkodni?
Nem, ugyanis a gondolatok természetükből adódóan jönnek és mennek a tudatunkban. A pozitív gondolatok éppúgy nem tartósak, mint a negatívak, így nem támaszkodhatunk rájuk. Megpróbáljuk megérteni, hogyan működik a tudatunk, ezáltal több tér jelenik meg benne, és jobban élvezzük a megjelenő helyzeteket, melyeket izgalmasnak és érdekesnek fogunk tapasztalni. Ezen keresztül egyre több jó benyomás jelenik meg a tudatunkban, így képesek leszünk megérteni annak működését.

Tanítanak jógát a buddhista központban?
A legtöbben, amikor azt a szót hallják, hogy jóga, a különféle testtartásokból és légzési technikákból álló gyakorlatokra gondolnak. Ez az ún. hatha jóga, ami nem buddhista gyakorlat.

Milyen könyvet ajánlotok egy kezdőnek?
Láma Ole Nydahl Ahogy a dolgok vannak című könyve azoknak íródott, akik egy korszerű bevezetést szeretnének kapni a buddhizmusba. A könyv bemutatja a különböző buddhista irányzatokat, és felvázolja a Gyémánt Út buddhizmus alapjait. Ole Nydahl Belépés a Gyémánt Útra című könyve arról szól, hogy feleségével, Hannah-val a hatvanas évek végén hogyan találkoztak a 16. Karmapával, és hogyan váltak buddhista tanítóvá. A Minden határon túl című könyvében pedig arról ír, hogyan hozta át a buddhista tanításokat Keletről a nyugati világba.

Szükség van-e arra, hogy csoportban meditáljunk, és hogy legyen egy tanítónk?
A csoportban való meditáció sokkal inspirálóbb. Általában lassabban tanulunk meg egy idegen nyelvet, ha csak olvasunk róla, vagy ha tankönyvben leírt technikákat alkalmazunk, míg valószínűleg gyorsabban és jobb eredménnyel halad az ember egy, a nyelvet folyékonyan beszélő tanár és a vele együtt tanuló csoport segítségével. Ehhez hasonlít a buddhizmus is. Amennyiben a Gyémánt Út módszereit szeretnéd használni, akkor szükséged van egy olyan tanítóra, aki saját példáján keresztül megmutatja számodra a célt, és rámutat a tudatodban rejlő szabadságra és kvalitásokra.

Hinnem kell az olyan furcsa dolgokban, mint pl. a karma vagy a reinkarnáció?
Buddha azt tanácsolta, hogy ne higgyük el a dolgokat csupán azért, mert azt valaki mondta. Mindent le kell ellenőriznünk és meg kell néznünk, hogy azok hasznosak-e számunkra. A buddhizmus tapasztalatvallás. A módszereken és a meditáción keresztül minden tanítás és intellektuális tudás tapasztalattá válik, így igazi belső megértés születik, amely túlmutat a hiten.

Mi a Vadzsrajána vagy Gyémánt út?
A Gyémánt Utat (tibetiül Dordzse Tekpa) gyakran nevezik Buddha tanításainak koronaékköveként. Célja a Nagy Pecsét dualizmust túlhaladó állapotának elérése, ahol minden, amit tapasztalunk, hiteles, hiszen minden a tudat korlátlan potencialitását fejezi ki. A legmagasabb szinten dolgozva, hogy minden tapasztalatot önfelszabadító és természetes tisztaságúvá alakítsunk, a megvilágosodással való teljes azonosulás módszerét alkalmazza a leggyorsabb eredmény érdekében. Amikor a tanítványok a Buddhát nem mint egy istent, személyt vagy külső erőt látták, hanem végtelen bizalommal úgy tekintettek rá, mint a saját tudatuk tükrére, Buddha a Gyémánt Út tanításaiban részesítette őket. Erején és tisztánlátásán keresztül a lények tulajdonságait felébresztve, számtalan ügyes módszert alkalmazott, hogy teljesen kibontakoztassa őket. Ez a végső vagy "harmadik" szint lényegében három megközelítésből áll: "A módszerek útja", "A felismerés útja", és a "Guru jóga". Ezeket használva a tudat saját energiáján, tudatosságán vagy azonosulási képességén keresztül ismeri fel önmagát.
A Guru jóga, amely ma a leginkább használt módszer Nyugaton, a legszélesebb megközelítést nyújtja a megvilágosodás felé akkor, ha a tanító megbízható. Azonban mindez megtörténhet a módszerek és a felismerés útján is. Bár ezt nem mindenki találja a neki legmegfelelőbb módszernek, a tudat a hétköznapi életben leginkább úgy ismerhető fel, ha azonosulunk egy együttérző Lámával, aki félelemnélküli. Ha időzni tudunk egy ilyen tanító tudat terében addig, míg ki nem fejlesztjük összes tulajdonságunkat, melyekkel kezdetektől fogva rendelkezünk, hihetetlen növekedést tapasztalhatunk.

Mi a megvilágosodás?
Ha megnézzük, mit fedezett fel Buddha a tudatról 2550 évvel ezelőtt, azt találjuk, hogy felismerte: a tudata tiszta fény. A tudat nem született, és nem halhat meg. Bár testek, gondolatok és érzések jelennek meg, változnak és tűnnek el, a tudat maga - mivel nyitott, tiszta, határtalan tér - semmilyen módon nem sérülhet vagy nem árthatnak neki. Amikor Buddha elérte a megszabadulást, megértette, hogy ő nem célpont többé. Nem a teste volt többé, mely megsérülhet, sem a gondolatai vagy érzései, amelyek változhatnak és eltűnhetnek, hanem a ragyogó tudatosság. Ez vezetett a megvilágosodáshoz, ahhoz a megvalósításhoz, ahol többé nincs elválasztás a tér és energia között. Ismert és tudatában volt mindennek. Hatalmas örömöt érzett és óriási szeretetet fejezett ki, amely minden dolog jelentése, és amely összetartja az atomokat és rezegteti őket, és ami lehetővé teszi a dolgok megtörténtét.

Mi a tanító jelentése?
A Nyugaton nagy népszerűségnek örvendő megközelítés, miszerint egyedül haladunk a megvilágosodásig, gyenge alternatíva a tanítóval vagy csoporttal való teljes gyakorlás gyors sikeréhez képest. Bár vonzó lehet egy modern ember számára, aki úgy érzi, ő maga irányítja az életét, hogy egyedül jusson el a megvilágosodásig, ezen az úton túl sok a csapda. A tudat megismerése sokkal bonyolultabb, mint a külső jelenségek tanulmányozása, és mindig ott a büszkeség és nemszeretem ólálkodó ellensége, amelyek eltérítenek a fejlődéstől.
A tanítások legmagasabb szintjét nem lehet tanító nélkül helyesen megérteni és gyakorolni. Ha hiányzik a kommunikáció, amely semlegesítené a büszkeséget, szentimentalizmust vagy felületességet, a gyakorló magányossá és használhatatlanná válhat a mindennapi életben. A láma különböző módszereket használ tanítványai potencialitásának kifejlesztésére, melyekkel segít nekik áttörni a szokásokon alapuló viselkedésmintákat. A láma feladata, hogy tanítványait függetlenekké, együttérzőkké és erősekké tegye. A láma a legmagasabb szinten mutatja meg tanítványainak saját tudatuknak félelemnélküli természetét. Amikor a tanítványok felfedezik, hogy ők is ugyanazon természettel rendelkeznek, már nem marad semmi, ami után még kutatniuk kellene.

Hogyan működik az újraszületés?
Ennek megértéséhez fontos tudnunk, hogy a tudat nem a mulandó agy terméke, csupán átalakításában játszik szerepet. Az információ áradatát az "én" illúziója tartja össze és mozgatja egyik feltételekhez kötött létből a következőbe, begyűjtve azokat a tapasztalatokat, amelyek következő életünkként érnek be. A tudat térszerű természete nem halhat meg és nem születhet. Ami valójában újraszületik, az a folyószerű, folyamatosan változó áramlat. Az állandó énbe vetett hit egy alapvető tévképzet, amely fennmarad a halál után és elkísér a következő feltételekhez kötött életbe is.
Testünket és tudatunkat sorozatosan folytonosan változó, érzéki és tudatalatti benyomások érik, és sem testünkben, sem érzéseinkben, sem gondolatainkban nem találunk semmi állandót. A halál bekövetkeztekor ez az áramlat elszakad a test érzéki tapasztalataitól. Ekkor a tudat legerősebb tendenciái beérnek, és összekötnek minket következő fizikai vagy szellemi testünkkel.

Miért dolgoznak a buddhisták a tudatukkal?
Azért, mert a tudat az, ami mindent tapasztal, és egészen a megszabadulásig nagyon szubjektív marad. Lehetséges olyanná válnunk, aki minden lény hasznára van, és időtlen boldogságot tapasztal. Az emberek tetteikkel döntenek arról, hogy a világot rózsaszín vagy fekete szemüvegen keresztül akarják nézni. Ez az oka annak, hogy a tanúk teljesen másképp adják elő ugyanazt az esetet. A buddhista tanítványok felszabadítják magukat, így ők tudják megválasztani hangulatukat. Akárcsak egy férfi, akinek sok nyakkendője van, így reggelente eldöntheti, hogy aznap melyikkel kívánja inspirálni a többieket.
Végezetül pedig teljesen világossá válik, hogy az a tény, hogy a tudat képes tudatos lenni, sokkal fontosabb, mint az, hogy minek van tudatában. Megértjük, hogy a képek a tükörben kevésbé fontosak, mint maga a tükör ragyogása.

Mi a karma?
Buddhista szemszögből a karma nem sorsot vagy végzetet jelent. Sokkal inkább lehetne "cselekedetnek" vagy "ok-okozatnak" fordítani. Nagyjából fogalmazhatnánk úgy, hogy a karma a következőképpen működik: minden tevékenység - pozitív és negatív egyaránt - lenyomatokat hagy a tudatban. Mivel a tudat tartalma határozza meg, hogyan tapasztaljuk a világot, a negatív benyomások elkerülhetetlenül szenvedéshez vezetnek a jövőben. Ez azt jelenti, hogy gondolataink, beszédünk és tetteink vetik el jövőbeni tapasztalataink magvait. Mindez azt jelenti, hogy a mi kezünkben van a lehetőség, hogy változtassunk az életünkön.
Ezért a karma törvényének helyes megértése és használata szabadságot jelent. Minden helyzetben szabadon dönthetünk a jövőnkről. A Gyémánt Út különösen hatékony módszereket kínál arra, hogy eltávolítsuk a negatív, ártó cselekedetek benyomásait tudatunkból. Így megszabadulhatunk attól, amelyek nehéz állapotokká és helyzetekké érnének a jövőben. A buddhista meditáció segítségével úrrá lehetünk az ok és okozat egész folyamatán. Mindazonáltal, ha nem dolgozunk a tudatunkkal, teljesen elveszítjük az irányítást, és egyszerűen saját tetteinknek áldozatai leszünk.

Mi a szimbolikus jelentése a férfi és női lényegiségnek a Gyémánt Út buddhizmusban?
A fogalmak szintjén a nőt a bölcsességgel társítjuk. A férfi az együttérzés. Amikor a bölcsesség és az együttérzés találkozik, abból belső növekedés jelenik meg. A női aspektus fejezi ki (változó mértékekben) az öt buddha-bölcsességet: a tükörszerű bölcsességet, az egyenlőség bölcsességét, a megkülönböztető bölcsességet, a mindent beteljesítő bölcsességet és a Dharmadatu bölcsességet. A férfi oldal pedig a négy buddhatevékenység különböző kombinációit fejezi ki: a békítő, a gazdagító, az elkápráztató és az erőteljesen védelmező tevékenységet.
A közvetlen tapasztalás tantráiban a nők és a férfiak alapvetően a tér és öröm. Tér és öröm egymástól elválaszthatatlan. Ezért van az, hogy a legmagasabb szintű buddhista tantrákat egyesülésben lévő buddhaformák jelképezik. Célunk a tudat minden belső és titkos lehetőségének megvalósítása. Ezért a nőknek és férfiaknak arra kell használniuk a kapcsolatukat, hogy tanuljanak egymástól. Ennek eredményeképpen, a nők hamarosan megvalósítják az olyan férfi tulajdonságokat is, mint az öröm és energia, a férfiakban pedig intuitív bölcsesség és több tér fog keletkezni.

Ha van valami kérdésed a buddhizmussal vagy a meditációval kapcsolatban akkor küldj levelet az utazó tanítóinknak (a www.buddhizmusma.hu oldalon Buddhizmus menüpont-Gyakori kérdések-Kérdezz!), és ők válaszolnak neked. Bármi jöhet! :)

Fontos, hogy pontosan add meg az e-mail címedet, különben nem tudunk válaszolni.

Forrás:www.buddhizmusma.hu

Testvér oldalak:

http://buddhizmusma.blogter.hu/

http://gyemantut.freeblog.hu/

http://gyemantut.blogol.hu/

http://www.szeretoszemek.eoldal.hu/

http://gyemantut.blog.hu/

http://utabocsesseghez.blogter.hu/


Buddhizmussal foglalkozó oldalak:

http://tibetijoga.hu/

http://dharmalap.freeweb.hu/

http://dharma.blog.hu/

http://www.buddhaknyugaton.hu/

http://a-buddha-ujja.wikidot.com/start

BuddhizmusMa Olvasóterem: